Budavári Csilla
2009. 06. 22.
Peti is játszik az Orkestra Bohemika zenekarban
Peti is játszik az Orkestra Bohemika zenekarban

- Peti, hogy is kerültél te a zenekarba?
- Mhmm, Simót ismerem már hosszú évek óta, és egyik nap, lehet, hogy három vagy négy éve is volt az már, fölhívott, hogy lenne-e kedvem beugrani és zenélgetni kicsit a próbateremben. Rögtön igent mondtam, persze. Aztán így kezdődött. Akkor még egész más volt a formáció, csak úgy négyen-öten voltunk benne, de az évek alatt jöttek-mentek a tagok, és ez azóta is így van.
- Milyen hangszeren játszol? Láttam, többféle zajkeltő eszközt is előkaptál.
- Igen, dobon, meg különféle ritmushangszereken játszom, csörgők, kolompok, ilyesmik.
- A tagok tanult zenészek? Vagy vegyesen?
- Legtöbben autodidakták.
- Az eredmény alapján akkor a lelkesedéssel igen gyümölcsöző egyensúlyt lehetett teremteni! Az eleve koncepció volt, hogy milyen zenét játszotok, vagy ez csak úgy kialakult?
- Nagyjából egy repertoár már készen volt, még mielőtt egy teljes zenekar összeállt volna.
- Honnan jöttek a dalok? Ki írta őket?
- A magyar nyelvű számok legnagyobb része saját szerzemény, illetve nem mi írjuk, hanem egy roma költő lány.
- Akit onnan ismertek, hogy…
- Hát, én már nem tudom, hol találkoztunk először, valahonnan a nagy pesti éjszakából szedtük össze egymást. Simo kezdte megzenésíteni egyedül, egy szál gitárral a verseket, és aztán az anyag bekerült a zenekar repertoárjába is.
- A repertoár többi része?
- Egyrészt autentikus cigánydalok, emellett balkáni, közép-illetve dél-amerikai népdalok, klezmer, sok minden.
- Ebből azért elég egységes hangzást sikerült összegyúrni.
- Örülök neki, ha így hallod.



- Állandó tag vagy? Létezik egyáltalán az Orkestra Bohemikánál ilyen státusz? Úgy hallottam, igen nagy nálatok a fluktuáció…
- Igen, fogjuk rá, hogy talán van egy mag, ami úgy három-négy ember, a többiek meg jönnek, amikor ráérnek. Illetve még pluszban is felbukkanhat pár zenész.
- Hogyan próbáltok, ha ennyire változó a létszám?
- A próbák, azok elég érdekesek, emlékeim szerint nagyon kevés olyan alkalom volt, amin a zenekar teljes létszámban részt vett.
- Csak az a rejtély, hogy ilyen formán az egyes tagok honnan tudják a számokat?
- Már olyan régen játsszuk ezeket a dalokat, hogy próbára már nincs sok szükség. De mindig átírjuk kicsit őket, meg új dalok is születnek, azokat kell inkább gyakorolni. Az eleje, na persze, az érdekes volt. Adódott, hogy hárman-négyen összejöttünk, elpróbáltuk, amit kellett, aztán mondjuk abból egyvalaki átadta másik három-négy tagnak a zenekarból, akkor velük is elpróbálták, és így valahogy összeállt, amit hallasz.
- Akkor kotta nincs, ugye?
- Nincs.
- Eszerint ez a zene sehol nincs rögzítve, tehát minden alkalommal kicsit másképp kell szólnia.
- Nagyjából így. Egy-két hangfelvétel készült ugyan. Lemez, az még csak terv. A repertoár alapján akár két vagy három lemez is lehetne. De nem olyan egyszerű az élet.
- Melyik volt a legkedvesebb fellépésed? Nyilván, ez itt a TreffOrt Kertben még igen friss és feldolgozatlan élmény, szóval a mostanin kívüli legkedvesebb…
- Hmm. Ez nehéz kérdés. Nem is tudom. Épp hosszú út után jöttem haza, és már nagyon rég zenéltem velük. De például a Gödörben, ott szerettem, mert nagyon profi volt a hangosítás, ami ugye igen fontos. És itt is egyébként nagyon jó volt.
- Ki adta az Orkestra Bohemika nevet? Azt tudod?
Amikor én csatlakoztam, akkor már megvolt.



Peti és Chilli beszélgetett, a koncert után.

A koncertnek híre is ment[origo, exit24], ajánlották is [port.hu, többek között].

Aki most lemaradt a koncertről, itt tudhat meg többet arról, amit nem szabad kihagynia legközelebb.

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés