Pál Dániel Levente
2009. 09. 16.
Japán a Műcsarnokban
Japán a Műcsarnokban Japán (a Prae tematikus számának bemutatója)

helyszín: Műcsarnok (XV. Hősök tere)
időpont: 2009. szeptember 16. (szerda) 19:00

Vihar Judittal és Erdős Györggyel beszélget Japánról, a japán művésztről és kultúráról, Magyarország és Japán kapcsolatáról, személyes élményeikről Pál Dániel Levente.

Felolvas: Ladik Katalin, G. István László és Nagy Gergely.

Japán

A magyar költészetben a japán líra, s főként a haiku hatása a 19. és a 20. század fordulóján, a 20. század elején jelentkezett. A magyar impresszionista költők angol és francia nyelvű haikufordításokkal ismerkedtek meg, s nagy hatással volt rájuk az egzotikus miniatűr kép, a látvány, a zeneiség és a hanghatás összefonódása. (Vihar Judit)

Japán utazói is olyan könyveket írtak, amelyekben szinte ugyanazt ismételgették: kicsi, egzotikus, fordított világ, amely teljesen különbözik a nyugatitól. (Farkas Ildikó)

A magyar irodalom megjelenése Japánban a Taisó-kortól (1912-1926) indult meg. A Meidzsi-kor kiemelkedő irodalmi alakja, Mori Ógai (Mori Rintaró) 1912-ben lefordította és publikálta Molnár Ferenc Altató meséjét, majd a következő évben, 1913-ban Az utolsó délután és A kocsi című írásokat. (Kume Emiko)

Amire nem lehettünk eléggé felkészülve - bekövetkezett: a kilencvenes évektől elöntött bennünket a japán kultúra, vagyis annak egy igen erőteljes, penetráns áradata. A dübörgő invázió addigra Nyugaton már kiépítette támaszpontjait, tekintélyes hálózatra tett szert, főleg Amerikában. (Erdős György)

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés